Azt vettem észre, hogy manapság egyre kevesebb lány tud főzni, és közülük is egyre kevesebben főztek életükben egy jó húslevest, pedig ez egy alap étel, és hát nem is annyira bonyolult elkészíteni. Ha ezt bárki elolvassa, könnyedén fog tudni egy ilyet főzni.
Alapvetően sokféle húsból, húsrészből lehet jó levest főzni, én ezúttal házi kakast választottam, amelytől talán csak a házi tyúk lett volna jobb választás.
A csirkehúsokat megmostam majd egy nagyobb fazékban feltettem főni hideg vízben. Amikor felforrt, akkor a habos vizet leöntöttem róla, így már a főzés közben nem kell a habozással játszani. Ez a trükk egyébként egy kedves szomszéd nénitől származik, aki elég sok levest főzött már addig az életében.
Amikor a húsról leöntöttem a vizet, újból felöntöttem hideg vízzel, de ezt most már alacsony lángra tettem. Közben elkezdtem a zöldségeket pucolni, és ahogy kész lettem velük, dobáltam bele a vízbe. Kezdtem a répával, fehérrépával, majd a zeller és karalábé következett, végül egy egész paprikát, és paradicsomot is tettem a levesbe. Kelkáposzta, krumpli, vöröshagyma a továbbiakban. Legjobb egy leves zöldségmixet venni a zöldségesnél. A petrezselymet is már az elején beletettem.
Közben persze megsóztam, illetve jó sok egész borsot adtam hozzá, amely tényleg a leves savát-borsát jelenti.
Ezután nem bátnottam, vagy öt órát főtt magában (amit nem is értek, mert három óra alatt el kellett volna készülnie, de a répa még kemény volt), persze azért adtam hozzá vizet, ha elfőtte a levét, illetve párszor meg is sóztam.
Végül a répa megpuhult, ekkor késznek ítéltem, és leszűrtem.
Sós palacsintát sütöttem, amit szeletelés után a tányérba mertem, majd hozzá egy csomó zöldséget tettem, egy kis erős pistát, végül pedig az aranysárga levest, amelynek az íze tényleg majdnem olyan volt, amilyet anyukám szokott otthon főzni nekünk, ahhoz persze még nekem is sokat kell levest főznöm.
Remélem mindenki kedvet kapott, hogy meglepjen egyszer valakit egy hamisítatlan húslevessel. Egy biztos, ebben minden vitamin, tápanyag benne van, amire a szervezetnek szüksége van, mondhatni ettől megyünk előre.
