Először is Gelej egy kis falu Borsodban, korábban volt idő és lehetőség belekóstolni az igazi vidéki ízekbe. Mondhatni azóta sem ettem olyan vajas kenyeret paprikával, vagy ugye a csirkepaprikás sem mirelit csirkéből készül.
Na de a sajt. Gyermekfejjel nem tudtam hova rakni ezt az enyhén sós sajtot, csak ízlett a maga sós jellegével, majd eltelt vagy tíz év, ami alatt nem is kóstoltam, majd megint előkerültek a termékek, és újból – de már felnőttfejjel – idéztem fel a régi ízeket. Most már nem hagyom veszni, tudom, hol lehet beszerezni, és sikerült a hagyományos verzió mellett trappistát is beszerezni, ami azért más ízű, mint amit a bevásárlóközpontokban kapni.
A tejföllel pedig ki kéne találnom mit főzzek hétvégén.